Csaba a csavargó királyfi

 

Mindenki ismerte Isten Ostorát,

üldözték Attila kisebbik fiát.

Vágtass fiam, mert itt minden beborult,

Nem vívhatsz e földön testvérháborút!

Vágtass Csaba, vágtass! Keress új hazát!

A Tejúton egyszer békére találsz!

 

Tőrbecsalta csalárd családja,

Aladár, a csirkefogó bátyja,

magának akarván

irigyen, mogorván,

minden hatalmat, kincset,

csángó csendőrrel küldött

csattogó bilincset,

de a palotában hiába

rángatta a kilincset.

 

A csibész csel

csúfondáros csődöt mondott.

Micsoda szerencse,

hogy csütörtök este

egy csámpás csacsi elcsatangolt

s Csaba egész éjjel őt keresve,

árkon bokron át barangolt.

 

Ha nem csatangolt volna el

ez a csökönyös jószág,

lehet, hogy most nem is lenne

ilyen szép ma Magyarország.

 

Csend van.

A csónakban a csáklya

csendesen csobban.

Fején csuklya,

csuromvizes a csuhája,

nincsen más ruhája,

de Csaba nem csügged,

bár csizmája tocsog

s arcáról kövér

könnycsepp csurog.

 

Eszébe jutott, hogy éhes.

Nincs közelben csárda,

de a parton édesanyja

bő vacsorával várta.

 

Míg hű kutyája a farkát

boldogan csóválja,

paripája a cserje csúcsát

almacsutkával csócsálja.

 

Kicsi csésze csibeleves, csigatészta,

rántott csirke cseresznyével,

csiperkés, csontos csülökkel,

míg megosztja azt a hű csikasszal,

a csalogány rázendít a tücsökkel.

 

A búcsú csendes,

hű csatlósok csákánya villog,

fejeken csákó, zord szemekben

itt-ott valami csillog.

Az utolsó csók csattan

s csodás csikók

patkója pattan.

 

Drága fiam, bár szívem megszakad,

harcolni véred ellen nem szabad!

Tudom, engem is nagyon meggyötör,

hogy a bátyád az életedre tör.

Vágtass fiam, mert itt minden beborult!

Nem vívhatsz e földön testvérháborút!

Vágtass Csaba, vágtass! Keress új hazát!

A Tejúton egyszer békére találsz!

 

© 2014 ☘ Ködmön Csaba Zoltán #magyarkelta