Emese álma

Csendes már a vezér sátra,
vihartól remegő pálma,
nem segít a puha párna,
zaklatott Emese álma.
Mi lesz, ha valóra válna..?

Álmos, néped nézd mivé lett!
Hét törzsed hétfelé széledt,

édes földed mennyi vért nyelt,
rossz királyok előtt térdelt

s hamis isteneket kérlelt!

Átalkodott nép a magyar,
semmi se jó, mind mást akar,
mint puha dús őszi avar,
mosolya szándékot takar.
Sorsa mindig keser, fanyar,
don-i holokauszt kanyar.

Mért nem indultál keletre?
Szabad lelkednek kelepce
e szűk, zárt Kárpát-medence.
Hét törzsedből ki vezesse,
melyiknek van még  gerince?

Hős néped sose lesz nemzet,
kit hétfejű Turul nemzett.
Hét fejjel, szívvel megáldott,
hétfelé szakító átok,
nem lesz egységes hazátok!

Hét feje sose ért egyet,
hét szív egyet nem szerethet,
ősi vére Turul Szittya,
űzi egyre, hajtja, szítja -
lelkünk pokolba taszítja...

© 2016 - 18/3/2016 ☆ Dunboyne ☆ Ködmön Csaba Zoltán