A rőt király

Bozontja lebben,
sörénye rőt szakáll,
mennydörög az éji csendben,
megretten tőle sok sakál.

A trónja ára,
hogy már nem menekül,
nem hagyhat senkit magára,
se elpusztulni egyedül.

Társa a magány,
bár nincsen trónviszály,
nem nemzetén, csak önmagán
uralkodik a bölcs király!

Bundáján sötét
érdemrendek sora,
mind fájó orvvadász sörét,
emberben nem bízhat soha!

Forró az aszály,
s míg az ég tűzpiros,
őrségben áll a rőt király,
mert most a vérontás tilos!

Ősrégi törvény,
ha száraz a vadon,
védett az itató ösvény,
szomját mind oltsa szabadon!

Míg él, s nem halott,
nem akar semmi mást,
szolgál minden alattvalót,
s vállán sebekből font palást...

© 2017 ☘ 18/8/2017 ☆ Ködmön Csaba Zoltán #magyarkelta ☆ Dublin Airport