A túlvilág őre

Mindent felperzsel a halál,
kegyetlen háború elől
inal a sok sovány árva,
míg az otthonuk összedől,
örvénylő karjába zárva
oltalmaz, s ölel a Dráva.
Odaát még ég a határ,
menekül az Aranysakál.*

Szűk családban él, nincs falka,
réti farkas, vén toportyán,
elrejti sűrű boróka,
szőre aranyló borostyán.
Alig nagyobb, mint a róka,
noha a látszat csalóka,
bozontos a lompos farka,
éjjel járó tolvaj szarka.

Kutyaféle, farkas fajta,
Anubisz isten utóda,**
vén garabonciás diák,
már időtlen idők óta
birodalma a túlvilág.
Se hiúság, sem kapzsiság,
sötét átok nem fog rajta,
nemes ösztön űzi-hajtja.

Mindenkit megmér a Halál,
egyik serpenyőn pihetoll,
másikon maga a lélek,
nem lelhet megnyugvást sehol,
kit emészt a belső méreg,
s lenyom nehéz bűnös vétek.
Azt, ki jó útra nem talál,
nem enged tovább a sakál.

© 2019 ☘ 2/2/2019 ☆ Ködmön Csaba Zoltán #magyarkelta ☆ Swords

*Az Aranysakál (nádi farkas, réti farkas, toportyán, csikasz)
Magyarországon egykor már kihalt, de  a 90-es években a volt Jugoszláviában folyó háborúk miatt északra menekülve fokozatosan újra megjelent a déli megyékben.

**Anubisz az ókori egyiptomi hitvilágban az alvilág és a holtak oltalmazója, később a holttestek balzsamozásának istene is. Ozirisz kultuszának elterjedése előtt Anubisz vezette a halottakat az alvilágba. Az ábrázolásokon fekvő sakál vagy vadkutya, illetve sakál- vagy kutyafejű ember alakjában jelenítették meg.

***Az egyiptomiak hite szerint a halál után az ember a holtak kamrájába kerül. Anubisz az elhunyt túlvilági megítélésénél mint bíró volt jelen, így az istenek bírálójának is nevezték. (A sakál hieroglif jele bírót is jelentett.) Itt Anubisz egy mérlegre helyezi a halott szívét, míg a mérleg másik serpenyőjébe az igazság istenének tollát teszi. Ha a szív nehezebbnek bizonyult, mint a toll, akkor nem juthatott be a holtak birodalmába.