Anya születik

Anya születik, sír a gyenge nő,
félve, hogy nem lesz elég jó soha,
karján alszik egy boldog csecsemő,
a tej édes, csak a sors mostoha.

Kínok tengerén átkelő hajós
ismeretlen világba érkezett,
bölcsen elhallgatta a néma jós:
"halni merjen az, ki ad életet!"

Anya születik, mint izzó acél,
hosszú álmatlan éjszakákon át,
többé már nemcsak önmagának él,
másnak épít otthonból palotát.

Anya születik, s világgal dacol,
míg fogja az apró, puha kezet,
kire jobb élet vár majd valahol,
s kit angyalként vezet, véd és szeret.

Az apró léptekkel együtt tanul,
botladozva, mint remegő nyárfa,
s édes anyanyelv tisztán magyarul
altatót suttog, álmokat áldva.

Nem számít már a múlt, bármi történt,
örömkönnye harmatcsepp a rózsán,
halandó földi törvényt megtörvén
csillog rajt az örökkévalóság.

© 2018 ☘ 15/1/2018 ☆ Ködmön Csaba Zoltán #magyarkelta ☆ Swords