Hajnal

Hajnal előtt legsötétebb az éj,
semmi sem dereng, oly sűrű a csend,
a hold korongja halovány karéj,
néma robaj süket fülekbe cseng,
új nap kel majd, ha felreped a héj,
morajlik a föld, s a hit belereng.
Vállán károgó vén őrangyallal
árnyékban retteg, remeg a remény,
vár még, messiásként jő a hajnal,
s elmos minden bút, bűnt, kételyt e fény.

© 2017 ☘ 9/12/2017 ☆ Ködmön Csaba Zoltán #magyarkelta ☆ Swords