Nehézpáncélos lovag

A rőt király régi patrónusa,
mély köztük a kölcsönös tisztelet,
"egy mindenkiért" - védi a trónusa
a mindhalálig hűséges tiszteket.

Lovagi tornák egykori hőse,
horpadt páncélján rozsdás a sárfolt,
hányszor is nyert, nem számolja már ő se,
sármos mosolya borostás, de ápolt.

Ujjnyi vastag pajzs a bőre hátán
egy jó ügyért bárkivel szembeszáll,
növényevő, de nem ártatlan bárány,
veszélyes notórius hírében áll.

Vén bajnok, elrepült feje felett
a hanyatló szeptemberi hőség,
sok vakmerő, őrült és eszeveszett
tette, mára csak megkopott dicsőség.

Hamis próféták szavait itta,
hite bűn karcolta csorba serleg,
szaracén vért csepegtet a vért, itt a
vég, álmai hamuba s porba vesznek.

Mámoros éjnek józan hajnalán,
halhatatlan ízű a friss harmat,
tikkadt népnek szomját oltja majd talán?
Szent Grál hűs vize nyújthat-e irgalmat?

Egyet előre, kettőt meg hátra,
lassú az orrszarvú hattyútánca,
Afrika, India, Jáva, Szumátra,
öklelő szarva félelmetes lándzsa...

© 2018 ☆ 15/9/2018 ☘ Ködmön Csaba Zoltán #magyarkelta

Szudán, az utolsó északi szélesszájú hím rinocérosz emlékére.