Sólyomszerelem

Akkor is szeretlek majd,
ha csendesek az esték,
mikor könnyes arcodon
meg-megfolyik a festék.
Megsirattatlak néha,
de meg is nevettetlek,
karomban nem fúj a szél,
nem áztat őszi felleg.

Úgy fogom a kezedet,
mint sötétben a gyermek,
együtt sokkal gyorsabban
leperegnek a percek.
Hadd szárnyaljak még veled,
mint magányos kerecsen,
felhők felett süss le ránk
örök lélekszerelem!

© 2018 ☘ 26/12/2018 ☆ Ködmön Csaba Zoltán #magyarkelta ☆ Swords