Halálos ölelés

 

Ég az avar, jaj nagy a baj,

sok millió láb tapossa,

áldozati szűz valahány,

ezer démon lángpallosa

minden élőt kardélre hány!

 

Száraz pokol ég, ostromol,

szítva feneketlen vágyat,

Dante álma vált valóra,

legelöl a halál vágtat,

csontvázvértben szállt a lóra.

 

Lángnyelvekkel mindent elnyel,

palástja mindent beborít,

tombol nappal, tombol éjjel,

perzselő keblére szorít,

elhamvasztó öleléssel.

 

Égő máglya Hádész lángja,

vérvörösen sötét a Styx,

elkárhozott lelkek sírnak,

szomjúságuk nem oltja víz,

ártatlanok esnek sírnak.

 

Egy koala körvonala,

meg se mozdul, csupa bánat,

ez az erdő a hazája,

s az eukaliptusz ágat

örökre karjába zárja.

 

© 2020 ☆ 01/01/2020 ☆ Ködmön Csaba Zoltán #magyarkelta ☆ Swords

*Ez a vers szólhatna egy csomó dologról. A sok millió hektáros tajga erdőtűzről, amelynek nagy részét az orosz kormány meg se kísérelte megmenteni. Az emberi kapzsiság és szándékos gyújtogatás miatt bekövetkező esőerdő pusztulásáról Dél-Amerikában. Egy állatkerti tragédiáról Európában, amely egy igazán gondoskodó társadalomban soha nem történhetett volna meg. Mégis az ausztrál koalát emeltem ki, a gyámoltalansága miatt, de az ő története az összes többi történet fényét magában hordozza.