Nem látok át

 

Megmondanám, hogy meddig tart,

de nem tudom,

tavasz után nyár lesz-e majd?

De nem látok át a kulcslyukon.

 

Megmondanám, van-e remény,

de nem tudom,

mit gondolok csak vélemény,

még nem ültem soha trónuson.

 

Megmondanám, vajon miért,

de nem tudom,

kinek jó a szemet-szemért,

s puskák végén a véres szurony?

 

Nem vagyok jós, se Szókratész,

itt félúton

jövőnk ködös homályba vész,

de még rád mosolygok búcsúzón.

 

Könyvem üres, szűz lapjain

néma szavak,

a világ üszkös romjain,

hol szél süvít, a szív hallgatag.

 

Megmondanám, hidd el nekem,

de nem tudom,

az ismeretlen végtelen,

és nem látok át a kulcslyukon.

 

© 2020 ☆ 27/3/2020 ☆ Ködmön Csaba Zoltán #magyarkelta ☆ Swords