Tusmadár

 

Tű szalad az alkaron

megint van rá alkalom,

elhajóz a tengerész,

néma csók az ajkakon,

édes íze fájdalom,

párás ködfelhőbe vész,

és fáj nagyon.

 

Tetovált kar búcsút int,

hosszú út várja megint,

végtelen a szabad tér,

nem bízhat meg senkiben,

az árbócon megpihen,

tavasz táján hazatér

a zeniten.

 

Száll a fecske, tusmadár,

távol a látóhatár,

tű szalad, a tinta kék,

tomboló hullámokon,

átkelve a Horn fokon,

indigó a tiszta ég

s a fénytorony.

 

Orion fénye alatt

ami volt hátramaradt,

recsegő hajópadló

amerre a nap lement

átszel múltat és jelent,

mint egy vágtató vadló

a végtelent.

 

Nem jött vissza, hol marad,

zafírszürke árnyalat

az olajág a csőrben,

elveszett matróz lélek,

ha mélybe süllyed végleg,

sorfalat áll sok őrszem,

a szirének.

 

Átférni a tű fokán,

az utolsó szó jogán,

fecske száll az alkaron

túl a Jóreménységen,

vitorláz messze délen,

hogy a hit ne lankadjon,

bármi légyen!

 

© 2020 ☆ 25/04/2020 ☆ Ködmön Csaba Zoltán #magyarkelta ☆ Swords

 

A fecske tetoválások először az angol matrózokon jelentek meg. A hajózás kezdetén egy fecske rajz ötezer tengeri mérföld (~9000 km) megtételét jelentette, két fecske pedig tízezer tengeri mérföldet, ami kifejezte, hogy a viselője tapasztalt tengerész volt, mivel a hajózás akkoriban még inkább veszélyes és különlegesen nehéz feladat volt. Egy legenda szerint, a fecske jó szerencsét jelentett a tengerészeknek és segített hazajutni egy-egy hosszú utazás után. A tengeren elveszett matrózok lelkét pedig fecskék vitték a mennybe.

A fecske kifejezi a szeretetet, a törődést a család és barátok iránt, a ragaszkodást, a hűséget és azt, hogy a tetoválás viselője mindig visszatér majd hozzájuk.