Bukott angyal

 

Hogy kerülhetett ide,

mit mesélne magáról

egy kósza, puha pihe,

bús kallódó madártoll?

 

Alig pirkad a hajnal,

még nem lehet messzire

egy szárnyaszegett angyal,

kit rég elhagyott hite.

 

Mint lesből meglőtt madár

törötten, gyenge szárnnyal,

hívja a látóhatár,

hová már sose szárnyal.

 

Perzselte bús szerelem,

őrülten emésztő vágy,

majd egyedül, betegen

őrölte vad kínzó vád!

 

Szárnyad alá rejteni

minden érzést, ami bánt,

próbálj meg felejteni,

akármi volt, sose bándd!

 

Sírj csak, ha attól könnyebb,

tán lesz ki megvigasztal,

és letörli majd könnyed

egy másik bukott angyal.

 

© 2019 ☆ 2017 ☆ 19/8/2019 ☆ 31/1/2017 ☆ Ködmön Csaba Zoltán ☆ Dublin Airport

Az illusztráció a depositphotos.com engedélyével készült.