Carpe Diem / Élj a mának

Körbejár
tik-tak, tik-tak,
ketyeg az óra,
múló nyár
vet árnyékot
a mutatóra.

Tekergő
óra szíve
bús ütemre ver,
a pergő
homokóra
gyöngyszemeivel.

Ideges
másodperce
mondd hová rohan?
Ne siess!
várd a csodát
kócos, álmosan...!

Volt és lesz -
közé zárva
él itt az élet,
a retesz
mögött a múlt,
nézd csak mivé lett?

A tegnap
mint megfakult
száraz tintafolt,
papírlap
vétkeinkkel,
ne sajnáld mi volt!

A jövő
bizonytalan,
nincs kőbe vésve,
az idő
álmokat hoz,
bár néha késve...

Most és itt
dől el minden
bárki is voltál,
megsegít,
élj a mának,
suttog a zsoltár.

Most élek,
a jelenben
őrzöm a hitem,
a lélek
himnusza ez:
óh, Carpe Diem!

© 2016 ☆ 25/10/2016 ☆ Dunboyne ☆ Ködmön Csaba Zoltán