Meddig ér az Isten ujja?

Meddig ér az Isten ujja,
s hol kezdődik az emberé?
Megérinthet-e még újra,
és mennyi mennyei szikra
csihol szörnyet jó emberré?

Egybeolvad ég és tenger,
alant pokol, felette menny,
mit kölcsönbe kaptunk egyszer,
szeméthegyen úr az ember,
fenn csupa fény, lenn csupa szenny.

Ránk bíztad e földet ingyen,
mint védnök, pásztor, gardián,
tékozlók közt gyám egy sincsen,
megbántad-e már ezt Isten,
ha friss hó hull a Hargitán?

Ki dönti el ki él, ki hal?
Kinek fáj, ha egy teremtmény
lassú szenvedéssel kihal?
Változtat-e arasznyival,
egy akarat e sártekén?

Az út végén mit remélhet
a hervadó látóhatár,
ölelkezik test és lélek,
hová bújhat el az élet,
hol nem talál rá a halál?

Megtizedelt tigris nemzet
fejfáján már jár a véső,
megtörve a síri csendet,
tépett zászlót majd ki lenget?

Van remény, vagy már túl késő?

© 2019 ☘ 19/3/2019 ☆ Ködmön Csaba Zoltán #magyarkelta ☆ Swords