Végetér a karácsony

 

Itt az újév, végetér a karácsony,

óra üt a gyertyafényes varázson,

puskaporos tűzijáték éjfélkor,

fejfájással ébred az év fél négykor,

végetér a csoda és a bűvölet,

szeretetből hogyan lehet gyűlölet?

 

A nagy zabálásnak mi értelme volt,

megváltó hírrel nem érkezett herold?

Félig fenyő, félig acél vad balta

kis örökzöld lúc rokonát vagdalva

milyen nagy magasztos csodát ünnepel?

A fa holt, s az abrosz halotti lepel.

 

Lehull a száraz fenyő tűlevele,

kérge a tavaly koporsó fedele,

belefér minden emlék, mi nem kell már,

szerelmes leveleket gyújt a leltár,

elolvadnak lángjában a hópihék,

s az asztalon a négy gyertya csonkig ég.

 

Kint az utcán rakásban áll a szemét,

mégsem szúrja senkinek sem a szemét,

kartondoboz, széjjeltépett pillanat,

ajándékok üres burka mind kacat,

nem kell többé, végetért a karácsony,

nem melegszik szeretet a parázson.

 

© 2023 ☆ 03/01/2023 ☆ Ködmön Csaba Zoltán #magyarkelta ☆ Swords