Végtelen vándorlás

 

Szerengeti déli részén

gnú csapat jár sors ösvényén,

halkan mormolt varázsigék,

rövid a fű, sík a vidék,

felharsan a trombitajel,

az oroszlán nem bújhat el.

 

Ős vulkánok árnyékában

a szerelem zabolátlan,

zöld oázis találkahely,

foszforban dús friss anyatej,

új borjaknak fejlődni kell,

az erősebb többet bír el.

 

Végetér a nedves évszak,

nyár van, pokoli a kénszag,

felégeti a legelőt,

felhők nem hoznak több esőt,

isteni parancs terelé:

"Indulni kell észak felé!"

 

Kiszáradt a folyómeder,

nincs egy csepp víz, üres veder,

gázló mélyén ezer gyilok,

rejtőznek a krokodilok,

éles fogak vastörvénye

halálba ránt vad örvénnyel.

 

A csorda egyetlen lélek,

nem törik meg a veszélyek,

egy sereg fegyelmezetten,

csoportban legyőzhetetlen,

vállt a vállnak, egymást védik,

együtt jutnak el a célig.

 

Elesettet nem temetnek,

könnyek nélkül tisztelegnek,

a legfontosabb a család,

ezért mind feladná magát,

nincs nemesebb véráldozat,

mint megmenteni másokat.

 

Egymillió fej mit gondol,

megszabadulhat a gondtól?

Kétmillió szem mit láthat,

elvakítja-e a látszat?

Négymillió ördögpata

szűk ösvénye örök csata?

 

Ez az élet körforgása,

csordák örök vándorlása,

millió szív egyre dobban,

még egy lépés lent a porban,

nincs megállás, indulni kell,

hajnal fénye új napra kel.

 

© 2022 ☆ 13/06/2022 ☆ Ködmön Csaba Zoltán #magyarkelta ☆ Swords 

 

A nagy gnú-vonulás a világ legnagyobb állatvándorlása. Évente több mint 1 millió állat (gnú, zebra és gazella) vándorol 1200 mérföldet az óramutató járásával megegyező irányban a Serengeti (Tanzánia) és a Masai Mara (Kenya) ökoszisztémái között, ami a természeti világ hét csodájának egyike.

A vándorlást négy fő tényező hajtja: a táplálék- és vízhiány, a ragadozók jelenléte, valamint a füvek foszfor tartalmának csökkenése. 

A nagy testalkatú gnú az oroszlánok, a hiénák és a gepárdok legkedveltebb zsákmánya a szavannán. A jobb védekezés érdekében kisebb csordákban mindig együtt maradnak és összetartanak.. 

Amikor a folyókon kelnek át, sokukat elkapják a krokodilok, vagy belefulladnak a vízbe. Habár úgy tűnik, hogy ekkortájt minden állat fejét vesztve, minden áron át akar kelni, a kutatók úgy vélik, hogy az úgynevezett „raj-intelligencia” vezérli őket, és az állatok szisztematikusan megpróbálják megkeresni a legmegfelelőbb átkelőhelyeket. Az egész csorda egyetlen állatként viselkedik a túlélés érdekében. /Wikipédia/