Az értelem borotvaéle

 

Az értelem borotvaéle,

akár a konyhafőnök kése

gondosan csiszolt, kifent vassal,

rideg, halálos érintéssel

mindent kettévág, félbevagdal.

 

Érzéketlen andalúz acél,

rőt vértől sikamlik a fanyél,

bölcsességből nincs elég marék,

harangszóval érkezik a dél,

jó és rossz, bűnös és szentfazék.

 

Szennybe mártózik e nemes penge,

az emlékezet véges, gyenge,

ködbevész a tegnapi ebéd,

boldogtalanul eltöprengve

a múlt csak felgyűlt ócska szemét.

 

Hiába súrolni a vasat,

éveken át annyi kosz tapad

rá végleg lemoshatatlanul,

megannyi értelmetlen cafat,

melyből az ember mégsem tanul.

 

Két oldalán két külön világ,

egyet nem értés, heves viták,

mindkettőt egymaga képvisel,

rozsdamentesen az ész ha vág,

az egység friss sebből vérzik el

 

Tudatosság fényébe mártva

törhet meg a halandók átka,

nincs ítélet, nincsen adósság,

szikrát vet a teremtés lángja,

így születik meg a valóság.

 

Az értelem borotvaéle,

akár a konyhafőnök kése

gondosan csiszolt, kifent vassal,

rideg, halálos érintéssel

mindent kettévág, félbevagdal.

 

© 2021 ☆ 20/01/2021 ☆ Ködmön Csaba Zoltán #magyarkelta ☆ Swords